Néhány százan vesznek részt a Március 15. térre meghirdetett "találkozón", amelynek résztvevői a tiltakozás új módszereit dolgozzák ki, illetve mutatják be. A téren egy ellentüntető is feltűnt, megafonba kiabált.
A TASZ szerint a jogsértő törvény sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket.
A koszovói menekülthullám csak főpróba volt, hogy teszteljék a balkáni útvonalat – ezt állította Rogán Antal a keddi nemzeti konzultációs fórumon. A hallgatóságnak a szeme sem rebbent a miniszter valóságértelmezésétől, a megvádolt civil szervezetek viszont a fejüket fogják, és tételesen cáfolják az elmondottakat.
A Kárpát-medence egyik legerősebb civil szervezetének mondja magát a Civil Összefogás Fórum, de az 1 százalékos adófelajánlások statisztikája szerint az Átlátszó.hu mögött álló alapítvány, valamint a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság erősebb nála. Vagyis épp azok a szervezetek, amelyeket a CÖF – és a kormány – rendszeresen támad, és amelyek a sokat bírált civilellenes törvénytervezet fő célpontjai.
"A magyar társadalomnak szüksége van a civil szervezetek munkájára. Ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egyes politikusok nyilatkozataikban megpróbálják a civileket lejáratni és megosztani" – olvasható a civil szervezetek közös közleményében.
A Magyar Helsinki Bizottság reagált lapunk értesülésére, miszerint a kormány külföldről finanszírozott szervezetként regisztráltatná a kipécézett civileket. Három régi érvet vettek újra elő: a közcélú fejlesztések túlnyomó része itthon amúgy is uniós (külföldi) pénzekből valósul meg; a külföldről is támogatott civilek az állam által teljesíthetetlen, sokszor népszerűtlen közcélokat szolgálnak; ezeknek az ügyeknek a kezelése nélkül még vadabb és élhetetlenebb hely lenne az ország.
Gulyás Gergő szerint helyes, hogy a TASZ, a Transparency International és a Helsinki Bizottság nem titkolja, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványtól is kapnak támogatást.
Nemcsak Balog Zoltán méltatta a most letámadott jogvédőket korábban. Orbán Viktor két éve még gratulált a Helsinki Bizottság elnökének.
Egyrészt menedékkérőket nem lehet idegenrendészeti őrizetbe venni, hiába emlegeti ezt Lázár János és Orbán Viktor, másrészt a menedékkérők elleni kényszerintézkedést meg sem szüntették, így nincs mit visszaállítani - reagált a Helsinki Bizottság a miniszterelnök és a Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilatkozataira.
Németh Szilárd csütörtöki sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a kormány nagyjából milyen komolyságú emberre bízta a civilek elleni lejárató kampányát. A Fidesz-alelnök volt, hogy nem mondott igazat, volt, hogy a saját korábbi nyilatkozatából kihátrált, máskor meg egyszerűen belezavarodott a szavaiba. Slusszpoén: nem a szervezetek, a vezetőik vagyoni helyzetére kíváncsiak.
A Fidesz-alelnök által ismertetett pártálláspont szerint a három, célkeresztbe került civil szervezet "párhuzamos világát" egy milliárdos finanszírozza, és legitimáció nélkül akarnak beleszólni a nagypolitikába.
Az alapvető jogok biztosához fordul a Magyar Helsinki Bizottság a menedékkérők "botrányos és embertelen" körmendi elhelyezése miatt. Azt szeretnék elérni, hogy az ombudsman sürgősen vizsgálja ki a tábori körülményeket ,és intézkedjen a menedékkérők áthelyezéséről.
Soros Györgynek eszébe sem jutna visszavonulni a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) vezetői testületéből – mondja Nizák Péter, a szervezet közép-európai programjának felelőse. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a migrációs kérdésben az alapító véleménye vezetné az OSF-et, őket a magyarországi jogsértések aggasztják. Megkérdeztük, hogyan osztják a pénzt, visszavesznek-e a migrációs költéseikből és miért nem állították le a Helsinki Bizottság strasbourgi perét.
Pardavi Márta társelnök szerint a civilekre vonatkozó törvénytervezet diszkriminatív, az ellenük felhozott egyik vád másokra jobban illik.
A kormánynak nincsenek érvei, ezért hisztérikusak a megszólalásai – mondja Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke arról a strasbourgi perről, amelyet a magyar állammal szemben megnyertek. Szerinte bangladesi ügyfeleik jelentkezni is fognak a nekik megítélt pénzért. Az ügy azért aggasztó, mert a kormány ennyi erővel magyar állampolgárokat is jogellenesen fogva tarthatna, mondja a jogvédő, azt pedig nem érti, hogy civil szervezetként miért ne alakíthatnák a közügyeket, pláne, hogy korábban Lázár Jánosnak sem derogált náluk dolgozni.
A nőt hajnal 2-re vitték be a rendőrségre, de csak 6 óra múlva hallgatták ki.
Olyan területeket töltenek ki a civil szervezetek, ahonnan hiányzik az állam, vagy épp hogy annak túlterjeszkedése miatt van szükség a fellépésükre. Cikksorozatban mutatjuk be, milyen lenne az ország a civil szervezetek nélkül. Ez az első rész, amelyben a jogvédő civilek sikeres akcióit soroljuk fel.
Amúgy sincs jó állapotban a civil szféra Magyarországon, de a kormányzat mostani támadása sokakat elbizonytalaníthat, hogy akarják-e ezt az egészet – mondja Antal Attila, A civilek hatalma című kötet szerkesztője.
A volt LMP-s parlamenti képviselőt kérdeztük, mit gondol arról, hogy a miniszterelnök azt a civil szervezetet is el akarja takarítani, amely magát Orbán Viktort is védte a "gyurcsányi terror" idején.
